untitled

Szarvas és Vidéke

2009. november 5.

(folytatás az 1. oldalról)

bizonytalan körülmények közé.

Valóban pionír volt a vállalko-

zásuk, hiszen a Szarvasra ér-

kezett gyerekek első telefonjai

megnyugtatták a szülőket, hogy

itt is, a vasfüggöny mögött, van

villany, fürdőszoba, televízió,

telefon és coca-cola is.

A jól sikerült sportnap után

a német kollégák javasolták a

hivatalos kapcsolatfelvételt a

wittlichi Cusanus Gymnasium

és a szarvasi Vajda Péter Gim-

názium között. A németet taní-

tó tanárok ennek nagyon meg-

örültek, hiszen ezzel lehetőség

nyílt arra, hogy a vajdás diákok

anyanyelvi környezetben gya-

korolják a német nyelvet, meg-

ismerjenek egy másik kultúrát

és bepillanthassanak a német

hétköznapokba.

Így került sor 1989. október

22-28 között a szarvasi tanu-

lók első látogatására Witt lich-

ben, a Triertől 25km-re fekvő

Mosel parti kisvárosban. Ez az

esemény nagy viszhangot kel-

tett a városkában, a kis kül-

döttséget Huszár Jánosné ve-

zetésével fogadta a polgármes-

ter is, és a helyi sajtóban több

cikk is megjelent a „szarvasi

iskolai delegációról”.

Ez a kapcsolat erősnek bizo-

nyult, hiszen 2009. őszén már a

20 éves évfordulónkat ünnepel-

tük Szarvason, amelyre meg-

hívtuk az eddigi programokban

résztvevő összes német és ma-

gyar tanárt és diákot.

És miért élő még húsz év eltel-

tével is ez a kapcsolat? Erre vá-

laszt adhatnak az első találko-

záskor, 1989-ben Wittlichben,

és a 2009-ben Szarvason el-

hangzott sorok:

„Annak az országnak, amely

a varázskockájával az agyat

megmozgatta, amely a nem

Euk li deszi geometria felfedezé-

sével új világot tárt fel, amely

a határokat megnyitotta és so-

kaknak szabad életet tett lehe-

tővé, ez az ország és szeretet-

re méltó emberei megérdem-

lik nagy csodálatunkat és mély

szimpátiánkat.”

Reméljük, hogy a kölcsönös

bizalom, egymás megbecsülé-

se, a szülői és tanári áldozatvál-

lalás és a ﬁ atalok kíváncsisága,

tudásszomja valamint európai

polgárrá válása biztosítéka an-

nak, hogy ez az iskolák közötti

cserekapcsolat nagykorúvá vá-

lása után a szép kort is megéli.

A német nyelvi

munkaközösség

1989-2009

– egy húsz éves kapcsolatra emlékezve –

Az alapító tagok

Ez volt a címe a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából ren-
dezett nemzetközi konferenciának, amit november 4-én ren-
deztek a Szent István Egyetem Pedagógiai Karán.

Az interkulturalitás

kérdései

A résztvevőket dr. Puskás

János a SZIE rektorhelyettese

köszöntötte, örömmel nyug-

tázva, hogy sokan eljöttek,

hogy együtt ünnepeljék a tu-

domány napját.

Dr. Lipcsei Imre, a kar dé-

kánja azzal kezdte mondandó-

ját, hogy vajon Széchenyi gon-

dolta volna – midőn felajánlot-

ta egy birtokainak egy éves jö-

vedelmét a Magyar Tudós Tár-

saság létrehozására –, hogy

184 évvel később így ünneplik

jeles tettét? A multikulturalitás

jegyében Lipcsei Imre egy 350

éve elhunyt pedagógus szemé-

lyiségről, Apáczai Csere Já-

nosról tartott előadást. Mint

elmondta az ifú Csere János

Apácáról indulva Gyulafehér-

váron át Utrechtig járta a ta-

nulás ösvényeit, kora legki-

válóbb mestereitől tanulva. A

valószínűleg csábító külhoni

ajánlatoknak ellenálva visz-

szatért Gyulafehérvárra, ahol

megalkotta fő művét a Magyar

Enciklopédiát. Ebben komoly

részarányt szentelt a termé-

szettudományoknak. Az iskola

szerepére is kellő módon ráirá-

nyította a ﬁ gyelmet, s Lipcsei

Imre szerint akár ma is kiált-

hatná a nemzetnek: „Serkenj

fel, és állíts alsó iskolákat.” A

hallgatókat arra biztatta a dé-

kán, éljenek a lehetőséggel és

tanuljanak külföldi egyeteme-

ken – miként tette azt Apá-

czai is –, térjenek vissza és ne-

veljék, oktassák a felnövekvő

nemzedékeket, de ne feledjék:

ahhoz, hogy más kultúrákat

megismerhessünk, elfogad-

hassunk, először a sajátunkat

kell megismerni.

A dékán előadását követő-

en a kar külhoni magyar nyel-

ven oktató felsőiskoláiból ér-

kezett előadókat hallhatta a

közönség. Elsőként dr. Orosz

Ildikó Beregszászról, a II. Rá-

kóczi Ferenc Kárpátaljai Ma-

gyar Főiskoláról tartott érdekes

és élvezetes előadást, melyben

azt kutatta: lakóhelyén a nem-

zetiségek hogyan élik meg sa-

ját és más nemzetiségek kul-

túráját. A tudományos kutatá-

sokra alapozott összegzésből

kiderült, a helyzet nem mond-

ható rózsásnak. A délelőtt to-

vábbi részében Szabadkáról,

Losoncról, Nagyváradról, Ma-

rosvásárhelyről érkezett elő-

adók tették hozzá gondolata-

ikat a multikulturalitás téma-

köréhez. Délután mindezeket

két szekcióban volt alkalma to-

vább mélyíteni a hallgatóság-

nak. A Magyar Tudomány Ün-

nepe nemzetközi konferenciá-

ját a szarvasi pedagógiai karon

dr. Virágné dr. Horváth Erzsé-

bet a Tudományos Bizottság el-

nöke zárta be.

Pontosabban a pályázatról

Múlt heti számunkban jelent meg tudósítás

a Berettyó-Körös Térségi Integrált Szakképző

Központ beruházási pályázatáról, ami sajtóhiba

miatt pontatlanul tartalmazta a számokat. A tár-

sulás igazgatója, dr. Pusztai Andrea rendelkezé-

sünkre bocsátotta a pontos számadatokat, ezeket

közöljük most, a hibáért elnézést kérve az érin-

tettektől és olvasóinktól. A TISZK beruházási

pályázatának teljes összege 1 milliárd 225 mil-

lió 911 ezer 911 forint. Ennek önerő igénye 325

millió 911 ezer 911 forint. A Szarvasra jutó beru-

házási költség 930 millió 644 ezer 801 forint, az

ennek megfelelő önerő 240 millió 930 ezer 499

forint. Ebből az öerőből tartalékként terveztek

27 millió 291 ezer 116 forintot, így kedvező eset-

ben ezt az önerőből nem kell majd felhasználni,

tehát a tényleges önerő 213 millió 639 ezer 382

forint lehet.